Tisztelt Látogató !

Örömmel köszöntöm a Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület bemutatkozó oldalán.

Az Egyesület 9 település összefogásával alakult, azzal a céllal, hogy közösen együttműködve segítsük területfejlesztési elképzeléseinket, együtt gondolkodva fogalmazzuk meg közös céljainkat és feladatainkat, és azokat megvalósítva a Velencei-tó az itt élők, és idelátogató turisták számára valóban a „ Velencei-tó a Természetes Egészség” rekreációs területe legyen.

Ismerkedjenek meg velünk, látogassanak el hozzánk, tekintsék meg azt a sok kincset amivel rendelkezünk, településeink, szolgáltatásaink az elmúlt két évben teljesen megújultak. Bármely évszakban szívesen látjuk, hogy megmutathassuk műemlékeinket, kivételes természeti, táji értékeinket, a velencei hegység egyedülálló képződményeit, a dinnyési Madárvártát, irodalmi hagyományainkat, az 1848 csata emlékeit.

Sokszínű programkínálattal várjuk, érdekes rendezvényekkel, termálfürdővel, wellness paradicsommal, és nem utolsó sorban a Velencei-tó simogató vizével, ahol hajóról, kenuról csodálhatja a szép környezetet. Kirándulás, aktív pihenés, tartalmas kulturális kikapcsolódás, kellemes vendéglők, jellegzetes velencei borok és vendégszeretet várja az idelátogatót.

Látogasson el Ön is hozzánk, győződjön meg személyesen mindenről. Töltse szabadidejét nálunk. Pihenjen a minősített szálláshelyeinken, keresse fel kiváló éttermeinket családjával, barátaival együtt.

Várjuk szeretettel,

Dr.Révészné Nagy Mária Ildikó
Velencei-Tó Térségfejlesztő Egyesület
elnök

Velencei-tó a természetes egészség

Budapesttől 45 km-nyire, Székesfehérvártól meg alig 10 km távolságra fekszik Magyarország egyik legkeresettebb tavi üdülőhelye, a Velencei-tó. A tó területe mindegy 26 km2. Európa egyik legmelegebb vizű tava, mely nyáron 25-28 C°- ra melegszik fel. A víz kiválóan alkalmas fürdésre, ásványi anyag tartalma miatt bizonyos mértékű gyógyító hatással is bír. Vízgyűjtő területe 602 négyzetkilométer. Felületének csaknem harmadát nádasok borítják, több ezer vízimadárnak nyújtva ideális fészkelő- és búvóhelyet. A tó déli oldalán lassan mélyülő homokos strandok kiváló fürdési lehetőséget biztosítanak családi üdüléshez - kisgyermekes családoknak is- míg a déli part a fürdőzők paradicsoma az északi part az aktív kikapcsolódást biztosítja.

Bencehegy Panoráma
É-i oldalán a Velencei-hegység táji szépségei, déli partszakaszán síksági jellege és fürdésre alkalmas mivolta különösen kedveltté teszi. A déli oldal fejlődését nagyban elősegítette jó közlekedési lehetősége is.

Kócsagok és a gémek birodalma
A Velencei-tó nádasai, zsombékosai a vízimadarak ezreinek adnak otthont. Harmincnál több madárfaj fészkel rendszeresen a rejtett nádi tanyákon, de a tavaszi és az őszi madárvonulások idején az állandó "lakók" mellett a szárnyas "tranzit utasok" ezrei szállnak meg a madárszállókban.

Százezrek pihenőhelye
A velencei-tavi táj, mint üdülőterület az 1930-as években indult fejlődésnek. Míg a század első felében egyetlen nyáron húszezer vendég jelentette a tóparti "rekordforgalmat", mostanában egy-egy kánikulai hétvégén a kétszázezret is meghaladja a strandolók száma. A tó nagy vonzereje a Budapesthez és Székesfehérvárhoz való közelsége mellett sekély, gyorsan felmelegedő vize, a pihenésre, sokféle kikapcsolódásra lehetőséget nyújtó környezete. A Velencei-tó vizének hőmérséklete 1-2 fokkal "langyosabb" a Balatonnál. Nemcsak azért, mert sekélyebb, hanem azért is, mert a Velencei-hegység gyorsan felmelegedő gránittömbje szinte sugározza a napsugaraktól felvett meleget. A víz maga nem gyógyvíz, a nátrium hidrokarbonátos, sziksós vizekhez tartozik.
Vegyi összetételénél fogva alkalmas a testi és szellemi kimerülés, az étvágytalanság, a mozgásszervi betegségek bizonyos fajtáinak és a reumatikus fájdalmaknak az enyhítésére. A vendégeket sok strand várja a tóparton. Szolgáltatásaik az elmúlt években jelentősen bővültek, s nívósabbak is lettek. Mindenütt van csónak-, szörf- és vízibicikli-kölcsönző; a pihenők ellátásáról pedig formatervezett, a tájba illő pavilonokban berendezett gyorséttermek, büfék, falatozók egész sora gondoskodik.

A tónak és a környékének igen kedvezőek a természeti adottságai. A strandokon a víz hőmérséklete 22-26 C fok között ingadozik júliusban és augusztusban. A levegő hőmérséklete júliusban elérheti a 35-38 C fokot is. A nyár száraz, és az országos átlagot meghaladó a napsütéses órák száma. A Velencei-tó területe 26 négyzetkilométer, hossza 10,54 km és átlagos mélysége 2 méter. A sekély vízmélység miatt a tó vize gyorsan felmelegszik, és sok oldott ásványi anyagot tartalmaz.

Nevezetes turisztikai látnivalók a Meleg-hegyi Likas kő, a nadapi szintezési ősjegy, a pákozdi 1848-as hősi emlékmű, a sukorói Gyapjaszsák nevű ingókő, a pákozdi kőalakzatok és a pázmándi Zsidó-hegy kőtengere. Érdemes megtekinteni a Velence Bence-hegyi hegytetőről a kilátást a tóra, a Vörösmarty Mihály présházat, a Sárgaföldes úti pincesort a Szent Orbán szoborral, a velencei temetőben Molla Sadik sírját, a velencei halászmúzeumot, és a katolikus templom előtt álló Nepomuki Szent János szobrot.

A Velencei-tó igazi horgászparadicsom: pontyban, kárászban, süllőben, csukában gazdag. A tó vize rendkívül gazdag halban. A horgászok szerint az egyik legjobb pontyozó víz. A pontyon kívül csuka, süllő, keszeg, s újabban amur és angolna él a planktonokban gazdag vízben.

A település a Velencei-tó egyik kiemelt, turisztikai szolgáltatások sorát nyújtó üdülőterülete. Nevezetes a környékének borkultúrája is.

Gárdony, a tó legnagyobb települése a déli parton fekszik, területe 6260 hektár, lakossága 9000 fő. Elnevezése személynévből ered, lakott helyként 1424-ben említi okirat először. 1989. március 1-jén emelték városi rangra.

Gárdony városias településrész, széleskörű kereskedelmi, és kulturális szolgáltatásokkal,
Agárd kertváros jellegű, sok hétvégi házzal és idegenforgalmi létesítményekkel,
Dinnyés csendes, természeti értékekben gazdag, az ökoturizmus célpontja

Kápolnásnyék, a Velencei-tó végénél, a Velencei-hegység lábánál helyezkedik el. A mai területén már a késő bronzkortól kezdve laktak emberek. A későbbi századok során a Magyarországra jellemző népcsoportok itt is éltek, többek között a kelták, rómaiak, longobárdok, avarok, majd a magyarok telepedtek le a 900-as éves eleje körüli időkben. A Nyék törzsbeliek szórványa telepedett le a község területén, valószínű, hogy leszármazottaik is itt éltek a török korig.

A Pázmánd község déli bejáratánál a műúttól mintegy 100 méterre különleges szikla alakzatok láthatók az út bal oldalán. Ezek a képződmények az eocén vulkáni földmozgásokat követő utóvulkáni tevékenység során alakultak ki. A létrejött hidrokvarcitos övek legjellemzőbb példái a Zsidó-hegyen és a Kálvária-hegyen találhatók.

Pákozd a Velencei-tó ÉNy-i részén fekszik. Táji, természeti adottságai, a főváros és Székesfehérvár közelsége nagy előnyt jelent a település számára.

Sukoró a Velencei-tó északi partja és a Velencei-hegység déli lábánál elhelyezkedő, festői környezetben található üdülőfalu. Elhelyezkedése az országon belül igen kedvező, hiszen az M7-es autópályán vagy a 70-es úton egyszerűen megközelíthető. Sukoró Budapesttől 48, Székesfehérvártól pedig 12 km-re helyezkedik el. Közvetlen szomszédai Velence, Nadap és Pákozd. Sukoró igazi paradicsom a pihenni vágyóknak, talán ez is az oka, hogy egyre többen költöznek ide, a falunak jelenleg 1092 állandó lakosa van.

Vereb község Fejér megyében fekszik a Velencei-tótól kb. 15 km-re északra. Tengerszint feletti magassága 155-230 m között változik. Lakosainak száma 819 fő (2006. novemberi adat).

Községünk a Velencei hegység keleti végének lankáin elhelyezkedő település, rendkívül szép fekvésével méltón sorakozik a Velencei-tó északi részének másik két - a történelmi tanulmányokból jobban ismert - településéhez, Pákozdhoz és Sukoróhoz.

Zichyújfalu

 

A település a Velencei-tótól D-re, 10 km-re fekvő kis település jól megközelíthető közúton és vasúton (Pusztaszabolcs – Székesfehérvár vonalon) egyaránt. A község korábban Gárdony város része volt, majd 1997 decemberében önállósult. Első okleveles említése 1239-ből való, amikor Villa Nowa (Nova) a Csákok vértesi birtokaihoz tartozott. 1447-ben említik nemesi előnévben, Wyfalw (Újfalu)-ként.